A múlt héten megjelent hírek szerint a magyar sportegyesületek és a versenyzők sem számolhatnak az idén reálisan az adókedvezményekből beérkező többletforrásokkal. A sportot támogató cégek társaságiadó-kedvezményét szabályozó törvény több pontját is vizsgálja Brüsszel, s valószínűleg egyedül a profi státusú sportolók és edzőik támogatása lehet az, amelyet nem fogadnak el – mondta a Világgazdaságnak Szalay Ferenc, a parlamenti sport- és turizmusbizottság alelnöke. Az utánpótlás-nevelés, a létesítményfejlesztés, a szakosztályok működési költségeinek támogatásáról szóló magyar elképzeléseket azonban valószínűleg támogatja az EU. (forrás vg.hu)
Ez azt jelentheti, hogy legalább a stadionok felújítására, fejlesztésére többletforrások állhatnak majd a sportszervezetek rendelkezésére.
Azonban számolni kell a legrosszabb eshetőséggel is, nevezetesen azzal, hogy a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény nem állja ki a próbát az EU-ban. Az EU kategorikus elutasítása azért is lenne felettébb sajnálatos, mert a hatályos 1996. évi LXXXI. Tao (társasági adóról és osztalék adóról szóló) törvény és az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény jelenlegi formájában a sportszervezetek támogatásához hasonló kedvezményeket tartalmaz. A fenti kedvezményeket elrendelő jogszabály is megjárta Brüsszelt, azonban az Európai Bizottság N 464/2009. számú határozatával jóváhagyta a fenti kedvezményeket bevezető jogszabályt.
Egy külön értekezés tárgyát képezheti az, hogy az Európai Unió miért tartja lehetségesnek a táncos rendezvények, illetve filmek támogatását a társasági adókedvezmények útján, ellenben milyen indokkal nem tartja érdemesnek a sportot ugyanezen támogatás igénybevételére.
Visszatérve a sporthoz, illetve a sportfinanszírozás kérdéseihez, az EU negatív válasza esetén meg kell vizsgálni, hogy honnan lehet forrásokat bevonni a profi labdarúgás működtetésébe.
Egy ilyen esetleges irány lehet a sportfogadásból származó bevételek egy részének visszaforgatása a fogadások tárgyát képező sportágakba. A labdarúgással kapcsolatos fogadások (Tippmix, Tippmax, Totó, Góltotó) állami monopólium, Magyarországon ezek szervezésére csak a 100 %-os állami tulajdonban álló Szerencsejáték Zrt. jogosult.
A Szerencsejáték Zrt. 2010 évi árbevétele 165-168 milliárd forint közötti összegben határozható meg. Az árbevétel legnagyobb részét az ötös lottó képezi, a második helyen azonban a sportfogadás áll. A Szerencsejáték Zrt. évi több tízmilliárd forint árbevételre tesz szert labdarúgó-mérkőzésekhez kapcsolódó totó-, és tipp-mix fogadások útján. A tipp-mix fogadások műsorán hazai labdarúgó mérkőzések is szerepelnek. A fogadások szervezése során a játékszervező Szerencsejáték Zrt. igénybe veszi a hazai és külföldi sportegyesületek, sportvállalkozások által nyújtott szolgáltatást. Ez a szolgáltatás pedig nem más, mint a sportszervezetek által létre hozott és fenntartott labdarúgó szövetségek szervezésében lebonyolított bajnokságok mérkőzései, illetve válogatott mérkőzések, melyek eredményére lehet fogadni a játékok során.
A Szerencsjáték Zrt. tehát a fenti szolgáltatást igénybe veszi, tevékenysége során használja a sportszervezetek nevét, és a csapatok által lejátszott mérkőzéseket a tétlapokon szerepelteti. A fogadók pedig e mérkőzésekre fogadva fizetik meg a fogadási díjakat, több tízmillió forint bevételt termelve a Szerencsejáték Zrt. számára.
Azonban a Szerencsejáték Zrt. ebből a több tízmilliárd forintos árbevételből nem fizet vissza semmilyen jogcímen semekkora összeget azoknak a sportszervezeteknek, noha e sportszervezetek mérkőzései képezik a játékszervező tevékenység tárgyát, és amely mérkőzések nélkül egyetlen mérkőzésre sem lehetne fogadni.
Ez azt jelenti, hogy a játékszervező semmilyen ellenértéket nem fizet a szolgáltatás igénybe vételéért.
Véleményem szerint a játékszervező által igénybevett szolgáltatásért ellenértéket kellene fizetnie a szolgáltatást nyújtó klubok, vagy a klubok által létrehozott szervezet (MLSZ) részére. Ezt deklarálja az 1959. évi IV. Ptk. 201. § (1) bekezdése szerint a szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik - ellenszolgáltatás jár. Ismereteim szerint a Szerencsejáték Zrt. sem az MLSZ-szel, sem közvetlenül a klubokkal nem áll szerződéses jogviszonyban az MLSZ által szervezett labdarúgó mérkőzések tétlapokon történő szerepeltetése tárgyában. Sem a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény sem más jogszabály nem szabályozza a kérdést. A szerencsejáték Zrt-t – a fenti Ptk. rendelkezésen kívül - semmilyen jogszabály vagy előírás nem kötelezi arra, hogy ellenszolgáltatást nyújtson a labdarúgó kluboknak, illetve az őket képviselő szövetségnek az általa igénybevett szolgáltatásért.
A Szerencsjáték Zrt. legújabb reklámkampányában olyan üzeneteket közvetít, hogy a lottó-, tippmix-, totó-játékokban résztvevők az általuk befizetett összegekkel munkahelyeket teremtenek, és támogatják a sportot. (Bár nem vagyok egy marketing szakértő, azért azt nem tartom valószínűnek, hogy egy fogyasztó majd azért fog lottózni, hogy munkahelyeket teremtsen a 225,- Ft-os lottószelvény kitöltésével. Sokkal inkább motiválja a résztvevőket a hetekig halmozódó nyereményalap és a milliárdos nyeremény.)
Álláspontom szerint amellett, hogy a fenti marketingfogás egy elég nagy csúsztatást tartalmaz, az is megállapítható, hogy a Szerencsejáték Zrt. anyagilag semmilyen formában nem járul hozzá a profi labdarúgáshoz. Pedig ez a profi labdarúgás, - azaz a profi klubok és a magyar válogatott – az, ami az általuk lejátszott mérkőzésekkel, illetve az azokra leadott fogadásokkal generálja a Szerencsejáték Zrt. bevételeinek egy jelentős hányadát.<
Mindezekre tekintettel úgy gondolom, hogy a profi futballt megtestesítő klubok részéről teljesen természetes igény, hogy a klubok valamilyen formában részesüljenek azokból a milliárdos bevételekből, amelyek az ő tevékenységük eredményeképpen jöhet létre.
A klubokhoz egyetlen forint nem jut el a reklámban említett állítólagos támogatásokból. (Érdekes módon a Szolnoki Olaj kosárlabdacsapata szponzoraként hirdeti a honlapján a Szerencsejáték Zrt-t) Ez egy olyan egészségtelen, és a polgári jog alapelveivel is ellentétes állapot, amin feltétlenül változtatni szükséges. Véleményem szerint a profi klubok, az MLSZ, a Szerencsejáték Zrt. és a sportpolitika képviselőinek meg kell kezdeni az egyeztetéseket az üggyel kapcsolatban és meg kell találni a megoldást arra, hogy a fogadási eseményekben szereplő klubok részesüljenek az általuk generált milliárdos bevételekből.
Ez a megoldás nem példa nélküli. Többek között Angliában is hatalmas pénzek kerültek be a labdarúgásba a sportfogadás bevételeinek egy bizonyos hányadának a visszaforgatásából.
Ez egy olyan új irány lehet, ami az EU esetleges negatív válasza esetén pótolhatja az adótörvények módosítása által remélt de nem engedélyezett támogatásokat.
