2011. 01.22:
A korábban már közzétett anyag alapján, az Újpest FC és az újpesti szurkolókat képviselő UVB Szurkolói Egyesület képviseletében hivatalosan is előterjesztettem a helyreigazítást iránti kérelmet.
1885.hu/hirek/ujpest-szurkolok/538-megrazo-kepek-a-fokuszban-
Az ügy fontosságát jelzi, hogy a Klub és a szurkolókat tömörítő egyesület maximális egyetértésben, közösen lép fel a nemcsak az Újpest FC-t és az újpesti szurkolókat, hanem az egész magyar labdarúgást negatív környezetben bemutató műsorral szemben.
Bár nem vagyok abban a helyzetben, hogy bármiféle ráhatással bírjak a sajtó-orgánumokra, de bízom abban, hogy a téli uborkaszeonban is lehet találni olyan témákat, amelyek a magyar labdarúgásban - szerencsére egyre nagyobb számban - tapasztalható pozitív fejleményeket dolgozza fel. Az MLSZ 110. évfordulója, a válogatott 4/4 győzelmi szériája és az EB selejtező csoportjában elfoglalt 2. helyezése, Laczkó Zsolt, Simon Krisztián, Dzsudzsák Balázs átigazolásaival kapcsolatos hírek, mind olyan pozitív üzenetek, amelyekről nagy terjedelemben be lehet számolni.
Ha és amennyiben a bulvármédia erőszakről, balhékról szeretne beszámolni, akkor sokkal nagyobb számban talál, a hazai eseményeknél sokkal súlyosabb eseményeket Angliában, Görögországban, Lengyelországban. Lengyelországban csak az utóbbi két hétben 2 szurkoló vesztette életét brutális huligán (nem szurkolói) összecsapásokban.
A magam részéről remélem, hogy a magyar média elbulvárosodott orgánumai felhagynak a magyar szurkolókat, klubokat, ezáltal a magyar labdarúgást sorozatosan negatív színben bemutató magatartásukkal, és nem az állítólagosan tomboló erőszakról szóló hírekkel kívánják növelni a nézettségüket, illetve példányszámukat.
Ha ez a jelenség nem változik meg, akkor ez csak úgy kényszeríthető ki, hogy az MLSZ, a labdarúgó klubok és szurkolói egyesületek minden alkalommal erélyesen fellépnek a pontatlan, valótlan sajtómegjelenésekkel szemben.
2011.01.16:
A hétvégén az RTL Klub – a Fókusz című műsorában - ismételten fő-műsoridőben foglalkozott a futball-huliganizmussal. A műsorban több olyan állítás is elhangzott, melyek alkalmasak arra, hogy félrevezessék a nézőket, illetve azokat az embereket, akik nem rendelkeznek naprakész adatokkal az angol-, német, lengyel-, görög- vagy török labdarúgással kapcsolatban.
A műsorvezető bevezetése szerint:”Megrázó felvételek olyan szurkolói balhékról, amelyek rendszeresen befeketítik a focimeccsekről szóló hírösszefoglalókat, mára tönkretették azt a meccsélményt, amiért valaha érdemes volt a lelátókról figyelni a sporteseményeket.”
A ”megrázó felvételek” nagy része 5-10 éve készült bejátszások voltak, azok sem magyarországi, hanem dél-amerikai, és egyéb európai rendbontások képeit mutatták. A természetesen sokadszorra bemutatott őszi Újpest - Ferencváros mérkőzés képei mellett, egy Honvéd – Graz UEFA-Kupa mérkőzés, egy 90-es évekből bejátszott – amúgy semmiféle rendbontást nem mutató – Újpest mérkőzés képeit mutatta be a riport háttérképként.
A riport szerint 20 év alatt legalább 200 olyan focimeccs volt Magyarországon, amelyik botrányosan, véres összecsapásokkal zárult.
Én a magam részéről ezzel a 200-as számmal sem értek egyet. Sem a riport sem más hivatalos forrás nem tartalmaz ilyen konkrét adatot. A 2010. novemberében az MLSZ által szervezett, huliganizmusról szóló konferencián felszólalt Dr. Csorba Zsolt Ödön – a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság elnökhelyettese – valamint a Budapesti Nyomozó Ügyészség képviseletében felszólaló dr. Falvai Zsolt is megerősítette, hogy jelenleg nincs hazánkban olyan hivatalos bírósági-, vagy ügyészségi statisztika, amely pontosan nyilvántartaná a futballmérkőzésekkel kapcsolatosan elkövetett bűncselekményeket, azok elkövetőit, és az ezzel kapcsolatos büntetőeljárások adatait. Ugyanígy nem ismertek hasonló tartalmú hivatalos rendőri statisztikák sem.
Mindezek hiányában semmilyen konkrét adattal, hivatalos statisztikával nem lehet alátámasztani a riport állítását.
Azonban, ha és amennyiben még így is lenne, és valóban lett volna Magyarországon az elmúlt 20 év alatt 200 olyan mérkőzés, ami véres eseményekkel ért véget, akkor ez azt jelenti, hogy évente 10, azaz 10 rendbontás történt az országban futballmérkőzéseken. Ha ezt az adatot összehasonlíjuk az angol-, német statisztikákkal, esetlegesen a lengyel vagy török adatokkal, akkor azt az eredményt kapjuk, hogy a magyar helyzet semmivel sem rosszabb, sőt sokkal jobb, mint a fent említett országokban uralkodó állapotok.
Különösen igaz ez akkor, amikor a riport még megyei mérkőzéseken történt eseményeket is beleszámolt a 200 véres eseménybe. A videó-megosztókon elérhető számtalan videó tanúsága szerint Németországban, Lengyelországban, Angliában a másod-, sőt harmadosztályú mérkőzésekkel kapcsolatban is számos alkalommal fordulnak elő erőszakos rendbontások.
A jelenlegi hazai helyzetet két számmal tudom közérthetően összefoglalni:
1200 mérkőzés – 7 rendbontás:
A 2009-10. bajnoki évben és a 2010-11. évi kiírás őszi idényében – azaz kb. másfél év alatt, 3 idény során - az alábbi súlyosabbnak mondható rendbontások történtek:
2009.07.24: Újpest FC – Steaua Bukarest
2009.09.12: Nyíregyháza – Videoton FC
2009.10.31: Ferencváros – Diósgyőr
2010.04.15: ZTE FC – Újpest FC
2010.04.30: Ferencváros – Újpest FC
2010.09.11: Újpest FC – Ferencváros
2010.10.23: Kaposvár – Budapest Honvéd
Az első osztályban 16 csapat szerepel, ami 30 fordulót jelent fordulónként 8 mérkőzéssel. Ez évi 240 bajnoki mérkőzést jelent. Az NB II két csoportjában is 16-16 csapat szerepel további 240-240 mérkőzéssel évente. Emellett még a Magyar Kupa – kb. évi 50 mérkőzés - és a gyér érdeklődéssel kísért Liga Kupa mérkőzései is a profi futball részét képezik. Továbbá 10-15 nemzetközi kupameccset játszanak csapataink évente. Ez durván 800 profi mérkőzés évente a Liga Kupa találkozóit nem számítva. Tekintettel arra, hogy a fenti áttekintés másfél évre vonatkozik, ezért 1200 mérkőzés számhoz kell viszonyítani a fent részletezett 7 problémás mérkőzést.
A fenti számadatok alapján tehát az állapítható meg, hogy 1200 mérkőzésből mindösszesen 7 olyan mérkőzést rendeztek, amelyen valamilyen szurkolói rendbontás történt, ami azt jelenti, hogy a mérkőzések 0,58 %-án történt említésre méltó rendbontás.
A riportban említett 20 éves időszakra vetített 200 állítólagos hazai véres eseményt az ebben az időben Magyarországon megrendezett minimálisan 16000 (20 x 800 profi meccs / év) profi mérkőzés számához kellene viszonyítni.
A műsorban elhangzottak szerint, ”a stadionokat és az utcákat romba döntő ámokfutások kirobbantói, azonban talán 200 napot sem ültek összesen.”
Ez ugyancsak, egy semmilyen statisztikai adattal alá nem támasztható, ellenben nagyon hangzatos kijelentés, ami a nézőben azt az érzetet keltheti, hogy mennyire rossz a hazai helyzet, és tényleg indokolt lehet a szabályok szigorítása. A fenti kifejtettek szerint, nincs olyan hivatalos statisztika, amely a sportrendezvényeken, vagy a labdarúgó-mérkőzéseken elkövetett bűncselekményeket dolgozná fel. Erre tekintettel megkérdőjelezhető, hogy a szerkesztő milyen konkrét adatok statisztikák alapján állítja azt, hogy a ”a stadionokat és az utcákat romba döntő ámokfutások kirobbantói, azonban talán 200 napot sem ültek összesen.”
A hazai média arról továbbra sem kíván beszámolni, hogy mi történik Angliában, Németországban, Dániában, Lengyelországban, Görögországban, Törökországban a stadionokban és környékükön. Néhány eset kizárólag a közelmúltból:
2011. január 15:
Volosz, Görögország: A rendőrség könnygázt is bevetett a vendég PAOK szurkolóinak megfékezésére a szombati Olympiakosz Volosz–PAOK (0–3) görög bajnoki labdarúgó-mérkőzés előtt. Körülbelül harminc percet csúszott a mérkőzés kezdése, mivel a vendég szaloniki csapat szurkolói tüzet okoztak a nekik kijelölt lelátói szektorban. Az ultrák rakétákat lőttek ki a rendőrökre, akik végül könnygáz használatával fékezték meg őket.
2011. január 8: Lodz, Lengyelország: Szombat hajnalban a Widzew Lodz és az LKS Lodz szurkolói által előre megszervezett összecsapásban életét vesztette egy 24 éves szurkoló.
2010. december 5: Isztambul, Törökország: Besiktas – Bursaspor: Három szurkolót szúrt sebekkel kellett kórházba szállítani a vasárnap kora délutáni Besiktas-Bursaspor találkozó előtt. Az egyik sérültet benn is tartották az isztambuli kórházban, a másik két szurkolót ambulánsan látták el. A CNN információ szerint a meccs előtt több ezer Besiktas-szimpatizáns támadt rá kövekkel és üvegekkel az 1200 vendég szurkolóra, majd miután az isztambuliak átjutottak a rendőrkordonon, megkezdődött a verekedés. A balhénak a rendőrség csak könnygázzal és gumibotokkal tudott véget vetni.
2010. december 1: Birmingham, Anglia: Birmingham – Aston Villa
A mérkőzés végén több száz szurkoló özönlött a játéktérre: székek, fáklyák dobálása. 14 sérült.
A fenti esetek szemléletesen bizonyítják, hogy az idehaza előszeretettel pozitív példaként emlegetett Angliában, és más európai országokban is, a hazai eseteknél nagyobb számban, sokkal súlyosabb esetek következnek be.
A riport általánosságban állapította meg, hogy a szurkolói balhék azok, ”amik mára tönkre tették azt a meccsélményt, amiért valaha érdemes volt a lelátókról figyelni a sporteseményeket.” Emellett riportot közölt egy sállal, sapkával, napszemüveggel eltakart arcú, elváltoztatott hangú, ismeretlen személlyel, akit az Újpest egyik vezérszurkolójaként mutattak be. A téves és részletesen cáfolt alaptézis (hazánkban tomboló huliganizmus), valamint az, hogy a bűnügyi műsorokban, kisstílű autófeltörők esetében látott módon mutatott be az Újpest egyik vezérszurkolójaként egy ismeretlen személyt, sérti az Újpest FC szurkolóinak és szurkolói közösségeinek és nem utolsó sorban az Újpest FC jó hírnevét. Véleményem szerint ezt a műsornak mindenképpen korrigálnia szükséges.
Végezetül még egy, a véleményem szerint szemléletes adat:
Tényként állapítható meg, hogy Magyarországon emberek halnak meg szórakozóhelyeken, kocsmai verekedésekben, késelésekben (Patrióra bár Veszprém, West Balkán Budapest). Ezzel szemben Magyarországon az utóbbi évtizedekben egyetlen ember sem vesztett életét sportrendezvényekkel kapcsolatos rendbontásokban – szerencsére. Mégis a sajtó és a sajtó által befolyásolt közvélemény sokkal nagyobb problémának állítja be a futball-huliganizmust, mint a kocsmai erőszakot. Nincsenek olyan hangok, amelyek a szórakozóhelyeken tomboló erőszak elleni hatékonyabb és szigorúbb fellépést szorgalmazza. Nem követeli a sajtó, hogy zárják be a füstös kocsmákat, egyéb veszélyesnek mondható szórakozóhelyeket. Azért mert nincs is erre szükség, hiszen nem a kocsmákat, vagy az iskolai erőszak helyszínét szolgáltató iskolákat kell bezárni, hanem az elkövetőkkel szemben kell hatékonyan fellépni.
Ezt az álságos helyzetet szeretném korrigálni azzal, hogy aktuális nemzetközi példákkal cáfolom azt a fatális tévedést, hogy hazánkban állítólagosan tombol a futball-huliganizmus.
